Milyen kaput válasszak?

Új ház építésénél és használt ingatlan felújításánál előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy mégis milyen legyen, hogy nézzen ki az új kapu? Befelé nyíló vagy eltolható, kovácsoltvas jellegű, esetleg deszka borítású? Távirányítós vagy kézi mozgatású? Az eligazodásban próbálunk segíteni néhány ötlettel és gyakorlati tanáccsal, a kivitelező szemszögéből.

Milyen széles legyen a kapunyílás?

Legelső lépésben ezt kell eldönteni. Természetesen minél szélesebb, annál kényelmesebb az áthajtás, de legalább 3 méteres kapunyílásra törekedjünk. Figyelembe kell venni, hogy milyen gépjárművekkel szeretnénk a kapun áthaladni. Egy családi házat általában személyautóval, terepjáróval vagy kisteherautóval közelítünk meg, ebben az esetben a 3 méteres kapunyílás már elégséges. Ha számíthatunk teherautó forgalomra és a telek adottságai is lehetővé teszik, akkor legalább 4 méteres nyílást tervezzünk. Az ipari terület egy más kategória, itt nem ritka a 10 méter feletti kapunyílás sem.

Tolókapu

A legolcsóbb és legegyszerűbb megoldás a tolókapu. Itt a kapuszerkezet alján két fémkerék található, ami a talajra – betonra vagy díszburkolatra – rögzített sínen gurul. Mivel a kapu párhuzamosan mozog a kerítéssel, ezért legalább a kapunyílás méretével megegyező, de attól inkább 40 centivel több szabad hely szükséges, hogy később a kapunyitó motort is fel tudjuk szerelni.

Sínből érdemes a speciálisan erre a célra kialakított, úgynevezett omega vagy félkör profilút használni. Ez egyrészt alacsony, mindössze 1,6 mm, másrészt a domború kialakítása miatt szinte észre sem vesszük, amikor gépjárművel áthajtunk rajta.

A tolókapu egyetlen hátránya, hogy a sínt tisztán kell tartani: a havat, murvát, kavicsot rendszeresen el kell söpörni, különben a kerék hajlamos a sínről leugrani.

Karbantartása: A kerekeket és a felső vezetőgörgőt – használattól függően – nagyjából 10 évente cserélni kell. Ennek a műveletnek az anyagköltsége hozzávetőleg 6-8 ezer forintba kerül, ami nem terheli meg nagyon a családi kasszát. A sínnel nem kell foglalkozni, csak évtizedek múlva fog elkopni a használatban.

Előnye: Olcsó legyártatni és automatizálni is.

Hátránya: A sínt tisztán kell tartani.

Szárnyaskapu

Ez a kaputípus jó választás akkor, ha a hely szűkössége miatt toló- vagy úszókapu nem telepíthető, ilyennel legtöbbször nyeles telkeknél találkozunk. Ha egy- vagy kétszárnyú kapu között kell választani, akkor a kétszárnyút részesítsük inkább előnyben. Egyrészt a motorizálás nem feltétlenül olcsóbb, mint a kétszárnyú kapunál, ugyanis egy szélesebb kapuszárnyhoz nagyobb kapumotor kell; másrészt a kaput tartó zsanérok, illetve forgáspontok élettartama függ a rájuk nehezedő súlytól is. Két kisebb kapuszárny pedig kisebb súlyt is jelent.

A kapuszárnyakat érdemes úgynevezett állítható forgáspontokkal rögzíteni a kapuoszlopokhoz és kapupillérekhez. Ez egy menetes rész és egy csavaranya kombinációja, amivel a két kapuszárnyat szépen be lehet állítani egymáshoz. További előnye, hogy az évek múlása és a kapuszárnyak súlya miatt elmozduló kapuoszlopok és pillérek mozgása korrigálható. Ezekből csavarral rögzíthető kivitelt és hegeszthető változatot is lehet kapni.

A kapuszárnyakat tartó oszlopok megfelelő rögzítésére, alapozására különös figyelmet kell fordítani.Ha nincs elég mélyre betonozva a kapuoszlop vagy a zsalukő pillér alapozása nem megfelelő, úgy a kapuszárnyak idővel elhúzhatják az oszlopokat és kapu nem fog megfelelően működni, csálé lesz. A legbiztosabb megoldás, ha a két kapuoszlop a föld alatt össze van kötve betonnal és betonvassal.

Karbantartása: A rögzítő zsanérokat és forgáspontokat rendszeresen, évente kétszer olajozni-zsírozni kell. Erre érdemes odafigyelni, egy flakon olaj jóval olcsóbb, mint az elkopott zsanérok cseréje.

Előnye: Keskeny, szűk helyekre is telepíthető.

Hátránya: Drágább automatizálni, mint a toló- vagy úszókaput. Ha a kapuoszlopok földbe rögzítése nem megfelelő, akkor azok a kapuszárny súlya miatt megdőlhetnek.

Úszókapu

Ez legszebb és legidőtállóbb kaputípus, emellett a legdrágább is. Úgy képzelhetjük el, mint egy tolókaput, de ebben az esetben nincs talajra rögzített sín és a kapu alján sincsenek kerekek. A kapuszerkezet alsó részén egy végig hasított, úgynevezett C-sín található, amit 2 darab, fixen rögzített csapágysorra kell ráhúzni. Ezeken a csapágyakon lehet mozgatni a kaput.

A csapágysort egy masszív betontömbre kell rögzíteni. Ez a betontuskó, amely az egyik kapuoszloptól kezdődik, legalább 90 centi mély és 30 centi széles kell, hogy legyen, a hosszúsága pedig valamivel több, mint a kapunyílás 1/3-a. Úszókapu tervezésekor számolni kell azzal, hogy a nyitás irányában akkora szabad hely szükséges, mint amekkora a kapunyílás plusz annak 1/3-ad része. Tehát egy 3 méter széles autóbeállóhoz 4 méter hosszú kapu szükséges. Úszókapuval elég nagy távolságok is áthidalhatók, nem ritkák a 10 méter feletti szerkezetek sem.

Egy szakszerűen megtervezett és rendszeresen karbantartott, olajozott úszókapu nehezen tud elkopni, a fél centi vastag acélsín és az edzett acél csapágyak gondoskodnak róla, hogy többet ne kelljen kapuprojekttel foglalkozni.

Karbantartása: Évente egyszer vékonyan be kell olajozni a sínt.

Előnye: A legszebben nyíló kapu; olcsóbb automatizálni, mint a szárnyaskaput; hosszú az élettartama.

Hátránya: Drágább, mint a többi.

Távirányítós kapu

Manapság rengeteg gyártó foglalkozik nyílászáró automatizálással és a piaci versenynek köszönhetően kedvező áron kaphatunk távirányítós kapunyitót, a minőségi darabok is elérhető közelségbe kerültek.

Amennyiben szeretnénk majd elektromos kapunyitót, akkor a kapu építésével együtt – még az udvar burkolatának lerakása előtt – csináltassuk meg az elektromos kábelezést. A hálózati feszültséget vezessük ki a kapumotor leendő helyére, a fotocellák vezetékéről is gondoskodjunk és kétszárnyú kapu esetében a két kapuoszlopot is kössük össze 4 eres kábellel. Motoros kapu felszerelésénél – szárnyaskapu esetében – fontos a kapupillér belső oldala és a kapuszárny közötti távolság. Ha 10-15 centinél nagyobb, akkor a szebb, de drágább csuklókaros motort kell felszerelnünk. Ebben és a kábelezésben kérjük szakember segítségét, ha lehet, még a lakatosmunka megkezdése előtt.

A kapumotorok rendelkeznek áramszüneti kioldóval, általában egy kulcs segítségével tudjuk kézzel is mozgatni a kaput a hálózati feszültség megszűnésekor vagy műszaki hiba esetén. Ám ehhez be kell jutnunk a kapun belülre, ezért érdemes egy hagyományos zárral ellátott kiskaput is felszereltetnünk. Valószínűleg ritkán fogjuk használni, de ha csak egyszer megúsztuk a kerítésmászást, akkor már megérte.

Kivel csináltassam a kapumat?

Érdemes több kivitelezőtől is árajánlatot kérni, de ne az olcsóság legyen a fő szempont. A legjobb, ha a kiválasztott szakember a fémszerkezet gyártást, a festést és az automatizálást is elvállalja, valószínűleg így jövünk ki a legolcsóbban. A megállapodás ne csak szóban legyen, a részleteket vessük papírra, így meg tudjuk előzni a későbbi félreértéseket. Előleggel mindenképp készüljünk, a kivitelezőtől nem várhatjuk, hogy kifizesse a kapunkat. Amennyiben ajánlották a szakembert vagy tud referenciát mutatni, abban az esetben valószínűleg elégedettek leszünk a végeredménnyel.